novellaelemzes-3

1.

MÓRICZ ZSIGMOND:
BARBÁROK
Novellaelemzés
PAPP KINGA
MÁTÈ DORINA

2.

Móricz Zsigmond egy kisnemesi, de elszegényedett családban született. A család gazdasági
nehézségei, a falusi élet, valamint a paraszti világ ismerete mélyen beépült műveibe. És mint az
Móriczra általában jellemző, a népi témához nyúl. A Barbárok című művében is, népies szavakat
használ, tájszólásban írja le a történteket.
A mű megírásakor Móricz már az egyik legjelentősebb magyar íróként tevékenykedett.
Különösen érzékenyen reagált a társadalmi igazságtalanságokra és az emberi szenvedésre,
amit a válságokkal terhes korszak inspirált. Magyarországon a gazdasági világválság is
érezhető volt, ami még jobban fokozta a szegénységet és a kiszolgáltatottságot. E társadalmi
problémák a Barbárok nyomasztó, komor hangulatában is visszatükröződnek.
A novellát fonetikus írásmód, babonás elemek, drámaiság és balladás előadásmód jellemzi.
Népmesei elem az asszony alakja, aki lehetetlent nem ismerve keresi szeretteit.

3.

Genetikus elemzés
Móricz a személyes tapasztalataiból merített, mivel gyermekkorában maga is
megtapasztalta a paraszti világ nehézségeit. Ahogy az már említve is volt. A szerző
hitelesen és részletesen ismeri a paraszti közösségek belső világát, konfliktusait, amit
az írás valósághű ábrázolásában is érzékelhetünk Móricz ebben a művében
részleteiben is megmutatja az erőszak nyers, brutális arcát. Ezt abból is latszik hogy
bár sok bűn megemlítésre kerül, nem derül ki a valódi büntetés, amiről azt feltételezzük,
hogy a rablógyilkosságok után csak kivégzés lehet. A vizsgálóbíró a mű végén azonban
csak 25 botütést adat a veres juhásznak.
Móricz a novellában az emberek közötti konfliktusokat és az emberi természet sötétebb
oldalát is megvizsgálja. A cím, Barbárok, utalhat arra, hogy a társadalom bizonyos
csoportjai elnyomó modón viselkednek egymással, miközben az egyes szereplők
próbálnak túlélni a nehéz körülmények között. A műben jelenlévő erősza, becsvágy
egyfajta társadalmi kritikát is kifejez, amely az akkori magyar társadalom lelkületét és a
politikai helyzetet is tükrözi.
Móriczot tehát valóban foglalkoztatta az akkor elnyomások és emberi
megkülönböztetések.

4.

A mű mondanivalója
Móricz a könyvben az emberek közötti konfliktusokat és az emberi természet
sötétebb oldalát is megvizsgálja. A műben jelenlévő erőszak és konfliktusok
fokozzák az olvasóban azt az érzést, hogy a világ kegyetlen és gyakran
igazságtalan. Az erőszak nemcsak fizikai, hanem lelki síkon is jelen van, hiszen a
karakterek közötti viszonyokban a manipuláció, a megaláztatás éppolyan
fájdalmasak, mint a fizikai bántalmazás. De ennek meg volt a saját célja még pedig,
hogy az olvasó mélyebb érzelmet alakítson ki a társadalmi problémák iránt,
miközben a műben megjelenő emberi tragédiák és erőszakos viselkedések
elgondolkodtatják a közönséget az emberi kapcsolatokról és a társadalmi rendről.
Móricz tanulsága talán az, hogy 'nincs igazság a Földön'

5.

❑ Külső forma:
Móriczra jellemzően a cselekmények
és események a hétköznapi élet
nehézségeit, a társadalmat és a
személyes küzdelmeket ábrázolják.
❑ Belső forma:
A második részben az asszony (aki
lehetetlent nem ismerve keresi a
szeretteit) jelképessé válik, az emberi
hűség, jóság és tisztaság jelképe lesz. A
rézveretes szíj-motívuma Bodri juhász
szép iránti vágya. A mű tehát nemcsak a
cselekményre, hanem az emberi lélekre
is hangsúlyt helyez.

6.

Szerkezeti elemzés
A rideg pásztorok távol élnek a civilizációtól. Nem falvakban játszódik, hanem az
időjárás viszontagságai között. Egyszerű, de mégis egy különös világ játszódik.
Hallgatagok, befelé élők, az emberi kapcsolatokat a kutya pótolja. Előítéletekkel teli
világban élnek. Bizalmatlanok a városiak iránt, de bíznak a sajátjaikban. Ez okozza
Bodri juhász vesztét. A kívülállóság, a civilizáció alattiság kannibáli erkölcsöket
termel ki. A gyilkosság oka a vagyonszerzés, ürügye pedig a rézveretes szíj.
TEHÁT: A nehéz életkörülmények bizonyos esetben félelmetes kegyetlenséget
szültek és igazi vadembereket, „barbárokat" termeltek ki.
A novella a puszta világába kalauzol, ahol megismerjük a juhászokat. A táj és a
szereplők (Bodri juhász; felesége; fia; Veres juhász és társa; bíró; kutyák)
bemutatása megalapozza a későbbi eseményeket, amelyek az erőszak és a
törvénytelenség világát tükrözik.

7.

A mű tere és ideje három részre bontható: a pusztán néhány óra; a pusztán
nagyobb távlatokba, kb. egy év és a bíróságon is néhány óra játszódik. A
cselekmény is ennek a tagolódásnak felel meg. Az első fejezet (Bodri juhász a
pusztán, a látogató és a gyilkosság) a pusztán játszódik, csupán néhány órát foglal
magába. Itt a feloldás a szalonnasütés. Egy évet ölel fel a második fejezet (az
asszony kijövetele, a nagy vándorlás és a holttestek megtalálása). Ez szintén a
pusztán játszódik. A tettes már a börtönben van. A bíróságon zajló eseményeket a
harmadik fejezet (a teljes tagadás, a szíj és a teljes beismerés) foglalja magába.
■ 1.BONYODALOM KEZDETE
a veres juhász beleköt Bodri juhászba a szíj ürügyén
Tetőpont: a gyilkosság
Megoldás: a holttestek elásása és vacsora
■ 2.BONYODALOM KEZDETE
A feleség nem találja férjét és fiát, a bonyodalom kibontakozása a keresés
Tetőpont: megtalálja a sírt
Megoldás: Szegedre viszi a szíjat

8.

Szereplők és a környezet
Bodri juhász: meg tud
maradni embernek.
Veres juhász: mindent
beismer amit látott, mert
azt hiszi, hogy Bodri
juhász kikelt a sírjából.
Feleség: keresi az
igazságot
Kutyák: motívumok
A helyszín szimbolikus: a természet
ridegsége tükrözi az emberek erkölcsi
sivárságát és brutalitását. A táj ridegsége és
az emberi jelenlét nyomai, például a földbe
ásott holttest vagy a vér nyomai, azt a
gondolatot erősítik, hogy a természet minden
esemény szemtanúja, még akkor is, ha az
emberi igazságszolgáltatás nem avatkozik
közbe.

9.

A Barbárok konfliktusa sokrétű, de központi témája az, hogy:
■ Az emberi kegyetlenség felülírja a morált.
■ Az igazságtalanság a kiszolgáltatottak vesztét okozza.
■ A társadalmi rendszer nem képes megvédeni az ártatlanokat.

10.

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET