Vallások és civilizációk. A vallás evolúciós elmélete

1. Vallások és civilizációk

3. Előadás
A vallás evolúciós elmélete

2. 2. dia

Vallások és
Civilizációk
Államok
Területi szerveződés
Spirituális szerveződés
Etnocentrizmus
Kultúra
Életprogramszerveződés
Értékek
Spirituális közösség
Nemzet
Általános keret-modell

3. Mi a vallás (1)

1. A vallás egyike a kulturális univerzáliáknak,
2. Valamennyi ma létező, és anyagi emlékei alapján
ismert társadalomban fellelhető,
3. Nagyon hasonló funkciókat tölt be:
- viselkedést befolyásol (büntet, jutalmaz,
előír)
- legitimál (közösséget, hierarchiát)
- közösségi identitást nyújt
- magyaráz (világ szerkezetét)
- sikert előidéző manipulációt kínál (az
imádkozáson keresztül)
- „felold”, megnyugtat, és magas-szintű
érzelmi elégedettséghez juttat

4. A vallásos hitrendszerek jellegzetességei

A vallások olyan hitrendszerek, melyek általában
megválaszolják az alábbi kérdéseket:
az Isten, istenség vagy istenségek, illetve
természetfeletti erők léte,
az istenségekhez, szent dolgokhoz, más
emberekhez és a világhoz való helyes viszonyulás
módja,
életünk értelme, az életben vállalható helyes
célok,
erkölcsi rendszer, beleértve a „jónak“ és
„rossznak“ minősülő cselekedetek
meghatározását,
a létezés más lehetséges formái, úgymint
mennyország, nirvána, purgatórium vagy pokol
és az ezekre való felkészülés módjai.

5. Világvallások (1)

Világvallás jellemzően olyan vallás, amelyet
több országban és több kontinensen is
gyakorolnak az emberek.
A legfontosabbak:
Buddhizmus
Hinduizmus
Iszlám
Izraelita vallás
Kereszténység
Kínai univerzalizmus

6. Világvallások (2)

A fellelhető viszonylag megbízható adatok alapján a
következő kép alakítható ki:
Kereszténység
Iszlám
Hinduizmus
Kínai népi vallásosság
Buddhizmus
Nem vallásos
33%
21%
14%
6%
6%
16%
2100 m fő
1300 m fő
900 m fő
394 m fő
376 m fő
1100 m fő
Megjegyzések: Az adott táblázatba sorolt vallások akár
több ezernyi egyházból, vallási irányzatból és
felekezeten kívüli emberből állhatnak. A vallások
ilyen kategorizálása bizonyos fokig önkényes.

7. 7. dia

A vallás megítélése a világban

8. A vallási jelenség lehetséges evolúciós magyarázatai

1.
2.
3.
4.
A vallás = evolúciós adaptáció
A vallás = „melléktermék”
A vallás = egykori adaptációk mára
rátermettséget rontó „maradványa”
A vallás = „zaj”, vagyis véletlenül
kifejlődött társadalmi jelenség

9. Mi az adaptáció?

1.
2.
3.
4.
5.
Az adaptáció nem folyamat, hanem problémamegoldó eszköz
Az élőlények, és a társadalom is folyamatosan
problémákkal küszködik, és ezek megoldására
„fejlesztenek ki” konstrukció típusú eszközöket,
Az eszközök (konstrukciók) az élő világban
szervek, és viselkedési formák
Az eszközök (konstrukciók) az ember világában
intézmények, technikák, eszmék.
Az eszközök kifejlesztése „barkácsolás-szerűen”
történik: „Kéznél levő” eszközükből,
próbálkozás-szerűen, hozzátoldanak a
meglevőkhöz, adott problémára használható,
majd tovább alakított eszközt.
(evolúciós nyomás >barkácsolás > adaptáció)

10. A megoldások típusai

Minden funkcionális elem: vagy adaptáció, vagy
„melléktermék”, vagy „zaj”.
Bármely adaptáció nem önmagában, hanem a többi
adaptációval együtt létezik, és csak azokkal
együtt tekintve értelmezhető (pl. a szem, vagy
az állam, és a vallás is)
Az adaptáció jellegzetessége:
1.
Közvetlenül az evolúciós nyomás váltja ki,
2.
A rátermettséget közvetlenül növelő funkciója
van
3.
A felvetődő problémákra eszköz jellegű
megoldást kínál

11. A társadalomban létrejött adaptív konstrukciók típusai

A társadalmi intézmények adaptív jellege két
dologra utal: adaptív problémákra, és ezek
megoldására szolgáló adaptív konstrukciókra.
Technikai konstrukciók (épület, tűz, eszközök,
háziasított állatok),
Mentális konstrukciók (nyelv, „csalófelismerő”
rendszer),
Logikai konstrukciók (fogalmak, elméletek,
mítoszok)
Szociális konstrukciók, intézmények (állam,
tulajdon, piac, erkölcs, vallás)

12. A társadalmi intézmények adaptív jellegének jelentése

A fejlődés során rendszer kialakulnak un.
evolúciósa adaptív környezetek (EAK), amelyek
jellegzetes problémákat vetnek fel,
Az EAK-ek által generált adaptív problémákra a
közösségek (barkácsolva) több, egymással
párhuzamosan és összehangoltan működő
konstrukció hoznak létre,
Ezek között funkcionális „munkamegosztás”
alakul ki,
Egymás hatását felerősítik, segítik, módosítják,
felhasználják

13. Az ember „állati” előzményei.

Kultúra
Eszközhasználat
„Politika”
Szükségletek és tevékenységek
cseréje
Szabály-követés
Pro-szocialitás

14. A „vallás” állati előzményei

Ágens-generáló modul létrejötte
(a jelenségek, és a történések a dolgok mögött személyek
vannak)
Intencionalitás szemlélete
(A dolgok mögött levő személynek szándékai vannak, ami történt,
azt valaki tudatosan idézte elő)
Eszközhasználatból fakadó manipulációs sikerstratégia
(a világ manipulálható, az elvárásainknak megfelelő kimenet
előidézhető, vagy legalább is előre jelezhető - a babonás
galamb)
A „tudatelmélet” modellje létrejön a személy
tudatában
(A „másikra”, mint szándékkal bíró, és ennek alapján
kiszámítható, és befolyásolható lényre gondolni)
A szülő megnyugtató, és érzelmi elégedettséget
kiváltó szerepe (A szülő nemcsak élelem-forrás, hanem
öröm-forrás)

15. 15. dia

Az ember és a társadalom kialakulásának
„menetrendje”
A forradalom
neve
A kezdete
(i.e.)
A „robbanás”
(i.e.)
Kiteljesedés
(i.e.)
Jellegzetesség
(nóvum)
Az emberré
válás
2.5 millió
1.5-1 millió
500 ezer
Humán
etológia
A „modern”
ember
500 ezer
200-150
ezer
120 ezer
Evolúciós
pszichológia
Szimbolikus
forradalom
120 ezer
60-40 ezer
20 ezer
Szimbólumok
használata
Neolit
forradalom
20 ezer
10-8 ezer
6 ezer
Kultúra
rendszere
Intézményi
forradalom
6 ezer
4-2 ezer
napjaink
Intézmények
mindenütt

16. 16. dia

A vallás a Matrjoska modellje
A vallás kifejlett intézménye
A társadalmi vallás szintje
A személyes vallás szintje
A spirituális modul szintje
Az erkölcsi „ösztön” szintje

17. A vallás korszakai és fejlődési szakaszai

1.
2.
3.
4.
A modern ember kialakulásának korszaka
(500-120 ezer évnél régebben – a
„spirituális” modul létrejötte. (az evolúciós
pszichológia moduljai). Ez szűk értelemben
nem vallás
A szimbolikus forradalom = a „személyes”
vallás korszaka (i.e.-120-20 ezer év)
A neolit forradalom = a „szociális” vallás
korszaka (i.e. -20-6 ezer év)
Az intézményi forradalom = az
„intézményes” vallás korszaka (i.e.-6-től a
mai korig)

18. 18. dia

A tudatelmélet (Theory
of Mind) aktuális
szintjének
megállapítása: a Sally
Ann teszt
A gyermekek 2-3 év
táján kezdik
felismerni, hogy Sally
a „basket”-ben fogja
keresni a labdát.

19. A tudatelmélet (Theory of Mind) aktuális szintjének megállapítása: az „Aranyhal” teszt

14-18 hónapos gyerekeknek mutatnak két tál ételt:
brokkolit és az „Aranyhal” kekszecskét. A
brokkolit senki, a kekszet mindegyik szereti.
A velük levő felnőtt belekóstol mindegyikbe és
látványosan úgy tesz, mintha a brokkoli ízlene,
míg a keksz nem, élethűen fintorog.
Azután előre nyújtja a tenyerét: „Adj nekem
valamelyikből légy szíves!”.
A 14 hónaposak - némi gondolkodás - után a
kekszből adnak (amit „mindenki” szeret)
A 18 hónaposak viszont – meghökkenve ugyan: „jé
ilyen emberek is vannak?”- már a brokkoliból
kínál.

20. 1. Az emberré válás forradalma: a „spirituális” modul létrejötte

Ágens-generáló modul (a külvilágban ágenseket feltételezni és
így kezelni a hatásokat),
Hit-generáló modul (bizonytalan helyzetben, és igazolatlan
információkat a bizonyosság értékével felruházni),
Kifejlett ritualitást generáló modul (cselekvéssor
végrehajtásával biztosítani a kívánt jövő bekövetkeztét),
Öröm-generáló modul (a szülő jelenléte előidézte öröm
szimulálása „hiányának” esetén is),
Szociális tanulásra figyelő modul (figyelni és követni, amit
tanítottak).
„Kontrafaktuális” dolgok megalkotása (nem létező, de
létezhető – volna, lehetne - dolgok elképzelése)
Ezek összekapcsolódása – és meghatározott körülmények között
történő megjelenése - értelmezhető úgy, mint egy spirituális
modul létrejötte. A spirituális modulnak az egyén életét
könnyítő szerepe van. Az egyén ösztönszerűen hisz
kontrafaktuális ágensekben, „akik” megidézhetők, társként
kezelhetők, és öröm velük kapcsolatba lépni, segítenek neki.

21. A spirituális modul működése (1)

A kutatók azt vizsgálták, befolyásolja-e a vallásos hit, a „nemfair” viselkedés láttán a büntetési hajlandóságot. A
kísérletben résztvevőket egy részét a tudatos észlelést el
nem érő mértékben „feltöltötték” – „előfeszítik” - vallási,
másokat semleges tartalmú üzenetekkel: a képernyőn az
„Isten, jámborság, büntetés” vagy ”hangok, traktor,
karikatúra” szavak villantak fel.
Az eredmények azt mutatták: a vallási „befolyás” alatt álló
személyek nagyobb gyakorisággal, és jelentősebben voltak
hajlandó megbüntetni azt, aki eltért az elvárt viselkedéstől.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy - bár a
viselkedés alakulásában több pszichológiai hatás játszik
közre - meghatározó tényező a hívőknek az a beállítódása,
hogy egy „felsőbbrendű lény” folytonosan figyeli és szigorúan
minősíti cselekedeteiket.

22. A spirituális modul működése (2)

A szellemek ítélkező hatalmában való hit nagyon korán
megjelenik. Egy nemrég elvégzett kísérletben 5-6 és 8-9
évesek szabálykövető viselkedését vizsgálták. A gyermekek
egyik csoportjának azt mondták, a feladatok megoldását – az
általuk valóságosnak hitt - láthatatlan „Alice hercegnő”
ellenőrzi, másokat egy valóságos felnőtt, végül voltak, akiket
senki nem ellenőrzött.
Azok a gyermekek, akik hittek abban, hogy „Alice” láthatatlanul
is ellenőrzi őket, ez a hitük a valóságos felnőtt jelenlétéhez
hasonlóan visszatartotta őket a szabályszegéstől. Ezzel
szemben a „hitetlen” gyermekeknél efféle visszatartó hatást
csak a felnőtt jelenléte váltotta ki, annak hiányában áthágták
a játékszabályokat.

23. Az ágens-generáló modul működése (3)

A végrehajtott kísérletek azt mutatják, hogy
viszonylag korán 12 hónapos korukra a
gyermekeknek kialakul az a szemlélete,
hogy a rendezettséget, a működőképes
dolgok teremtését az ágensekkel
kapcsolják össze, míg a nem élő dolgokat,
mint a rendezetlenség, és mozdulatlanság
előidézőjeként szemlélik.
PNAS

24. 2. A szimbolikus forradalom: a „személyes” vallás korszaka

Kis közösség, rokoni szálak (ösztönszerű proszocialitás)
Egymásra utaltság, szándék-felismerés fontossága,
Szimbolikus tárgyak, jelek, fogalmak, akciók
létrejötte
Eszközhasználat, és az eszközkészítés halmozódó
ismeretei
Igény a jövő befolyásolására (ágensek megszólítása
révén - mágia)
Az egyéni és a közösségi tudat keletkezése (Az Én és
a Mi létrejötte)
Ünnepségek és szimbolikus tárgyak,
Elképzelés a halál utáni létről (sírok),
Norma = az elvárt, mindenki által betartandó, és
mindenki által kikényszerítendő viselkedés szabálya

25. A vallási szimbólumok hatása

A büntető Istenek működése: a halál utánra, az egész életet
értékelve kijelölik a „végállomást”: kinek-kinek érdeme szerint
a Poklot vagy a Mennyországot. Ez arra késztetheti a hívőket,
hogy folyamatosan számoljanak Istenük figyelő tekintetével.
Azt, hogy ez a feltételezés helytálló, vagyis a hatás
ösztönszerűen, de nagyon is valóságosan is befolyásolja a
viselkedést egy nemrég végrehajtott kísérlet eredményei is
bizonyították.
A kísérletben a résztvevőknek két ellenmondásos esetet – egy
eltulajdonított pénztárca és egy meghamisított önéletrajz –
kellett egy kilenc-fokozatú, Likert-skálán morálisan
megítélniük. Amikor a papírlapon, a skála felett, egy - a
Baetson által is használt - szem képe volt látható, a véleményt
alkotók szigorúbban ítélték el a tetteket, mint amikor „csupán”
egy virág. Vagyis, az egyébként nem tudatosult kép
számottevően befolyásolta a viselkedést.
(Bourrat, P. www.epjournal.net. 2010. 8(x) 1-11).

26. 26. dia

Így működik a kulturális normák csoportkényszere
„Az észak-amerikai Papago indiánoknál az elfogadott normáktól való legkisebb
eltérés is a közvélemény rosszallásával találkozik. Az olyan kis-létszámú
közösségnél ahol mindenki ismer mindenkit ez igen nagy fegyelmező erő. A
Papago hagyományok alapján mindenkinek ugyanahhoz a szabályrendszerhez
kell tartania magát. Az elvárt viselkedés hatalmi, vagyoni, beosztási, vagy
tehetségi különbségektől függetlenül egységes. Az illetlen viselkedésről
mindenki hamar értesül, és azt elkerülhetetlenül követi a közösség megrovása,
ezért a normaszegés igen ritka.”

27. A vallás meghatározása az első szinten

1.
2.
3.
Hit a természetfeletti lényben, és
abban, hogy megfelelő akciókkal
befolyásolható,
Praktikák (rítusok, ajándékok),
amelyekkel megnyerhetők,
Különleges élmények, amelyek a
rítusok végrehajtásához, vagy az
ősökkel való „találkozáshoz”
kapcsolódnak

28. 3. A neolit forradalom: a „szociális” vallás korszaka

Növekvő számú emberből álló közösség (a
nem rokoni kapcsolat szerepe megnő)
Letelepülés, és falú építése
Háziasítás, munkamegosztás, és az élet
alapja a termelés,
Vagyoni, és hatalmi egyenlőtlenség
kialakul és rögzül,
Közösen szervezett ünnepségek,
Rögzülő rituálék, közösségi identitás
(kulturális univerzália)

29. 29. dia

30. A letelepüléssel együtt-járó változások mintája

A változás
A kihívás
A válasz
Megnő a közösség mérete
A genetikai alapú proszocialitás elégtelen
Állam, Erkölcs, Törvény
Vallás (szabályoz és legitimál)
Megnő a sokféleség
A genetikai alapú proszocialitás elégtelen
Állam, erkölcs, és törvény, és
Vallás (szabályoz és legitimál)
Egyenlőtlenség
megjelenik
A pro-szocialitás sérül és a
identitás elégtelen
Állam, erkölcs, törvény és
Vallás (szabályoz és legitimál)
Öröklődő hatalom
megjelenik
A régi egyenlőtlenség
megrendül, a család
alárendelődik a közösségnek
Állam, erkölcs, törvény és
Vallás (szabályoz, legitimál, és
magyaráz)
Összehangolt
beruházások igénye
A családi, paternalista
döntéshozás elégtelen
Állam (adóztat és hierarchia) Vallás
(legitimál, és magyaráz)
A mindennapokon
túlmutató kérdések
Megkérdőjelezhetetlen
válaszok szükségesek
Vallás = értelmet kínál, keretbe
foglal, és sikert kínál (rítus)
Közös események
szervezése
A közösségi integráció
nehezül
Vallás (identitást nyújt, irányít,
legitimál, és rítust szab)
Hosszú-távú hatású
technológiák alkalmazása
Nehézzé válik a hosszú-távú
teendők meghatározása
Állami szerveződés és a vallás
(legitimál, magyaráz, rítust ad)

31. A vallás meghatározása a második szinten

Az első szint
Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő
módon befolyásolható,
Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel megnyerhetők,
Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához
kapcsolódnak
elemeire épülve
Közösségi identitást nyújt,
Értelmet és magyarázatot kínál
„Rásegít” a normára: (1) megalapozza a
másodrendű potyautasság
visszaszorítását, (2) megadja és
legitimálja a szabályokat.

32. 4. Az intézményi forradalom: Az intézményi vallás korszaka

Eltérő kulturális univerzáliájú közösség együttélése,
Rögzülnek, és öröklődnek a munkamegosztás, és az
osztályszerkezet,
Egyre fontosabb lesz a kereskedelem,
Meghatározóvá válnak a közös javak (common pool resource)
megszervezése,
Kialakul az állam,
Létrejönnek egymással is kapcsolatban levő többi intézmény:
törvény, erkölcs, piac, adózás
Az intézmények működtetéséhez egyéb fontos konstrukciók
(írás, utak, hajózás, kézműipar, kohászat stb.)
Városok
Hadsereg
Nagyobb térségi szerveződések (birodalmak, államok
létrejötte)

33. 33. dia

A lehetséges javak átalakulása a letelepedés táján
Nehéz a kizárás
Könnyű a kizárás
Könnyű-e másokat kizárni a fogyasztásból?
Csökkenti-e mások fogyasztása a sajátot/közöset?
A levonhatóság csekély
A levonhatóság nagy
SZABAD JAVAK
(Tiszta közjavak)
KÖZÖS-JAVAK
VÁMOLHATÓ
(Klub) JAVAK
(Common-pool
resource)
MAGÁN JAVAK

34. A vallás új funkciói a birodalmak korában

1.
2.
3.
4.
5.
6.
Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő módon
befolyásolható,
Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel megnyerhetők,
Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához
kapcsolódnak
Közösségi identitást nyújt,
Értelmet és magyarázatot kínál
„Rásegít” a normára, megalapozza a másodrendű potyautasság
visszaszorítását, és megadja a szociális szabályokat és betartatja
Legitimálja a hatalmat és hierarchiát
Társadalom-szervező elveket és szabályokat ad
Egyedi, vallási célra készült szimbólumokkal, a
munkamegosztásban sajátos helyet lefoglaló
emberekkel, a településben speciális (szent)
helyen létesített objektumban zajló tevékenységek
rendszere

35. A vallás intézményesedik

Rendszeres , tervezett és az életmódba beépül,
Fokozatosan elkülönült helyhez – a templomhoz kötődik (a szent és a profán szétválik)
Egyedi, a közösségi szimbólumoktól is részben
eltérő jelzéseket és cselekményeket (tánc, zene)
használ,
Az események, akciók rituáléja, és a szimbólumok,
és eszközök rögzülnek
Meghatározz személy kiválasztódik, akinek feladata
a rítusok végrehajtása
Létrejönnek a vallási intézményt védő, továbbadó,
lebonyolító szabályok

36. Máté szindróma

„A kinek van, annak adatik, a kinek nincs, attól az
is elvétetik, amije van”.
A letelepedés után ellentétbe kerülnek a hagyományos erkölcsi elvek
(méltányosság, egyenlőség), és az új társadalmi viszonyok (pl.
rögzülő egyenlőtlen és hierarchia). Ezek feloldására tanmeséket
alkotnak, amelyek rugalmasan értelmezhetők.
A „Máté szindrómára” ma, mint a szociális igazságtalanság biblia
általi elutasításaként szokták hivatkozni. Holott az eredeti bibliai
történet ezzel - részben - ellentétes és nagyon fontos
közgazdasági igazságot sugall.
A példabeszédben egy ember, hosszú útra indulván, az egyik
szolgájának öt, a másiknak egy talentumot adott megőrzésre. Aki
ötöt kapott, az befektette, aki egyet, az elásta. Így
visszaérkezvén az utazó az elsőtől tíz talentumot kapott vissza,
amit így köszönt meg: „kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután”.
Aki viszont az egyetlen kapott talentumot megőrzésre és azt
elásta, azt az egyetlen talentumot adta vissza, annak a
következőt mondta: „Gonosz és rest szolga, (...) el kellett volna
helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál, és én megjövén
nyereséggel kaptam volna meg a magamét. Vegyétek el tőle a
talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van.”
(Máté 25. 14-30.)

37. 37. dia

A vallás összefoglaló meghatározása
Első szint
Második
szint
Hit a természetfeletti lényben, és abban, hogy megfelelő
módon befolyásolható,
Praktikák (rítusok, ajándékok), amelyekkel a szellemi
lények megnyerhetők,
Különleges élmények, amelyek a rítusok végrehajtásához
kapcsolódnak
Közösségi identitást nyújt,
Értelmet és magyarázatot kínál
„Rásegít” a normára, megalapozza a másodrendű
potyautasság visszaszorítását, és a szabályok
betartását.
Legitimálja a hatalmat és hierarchiát
Harmadik Társadalom-szervező elveket és szabályokat ad
Egyedi, vallási célra készült szimbólumokkal, a
szint
munkamegosztásban sajátos helyet lefoglaló emberekkel, a
településben speciális (szent) helyen létesített objektumban
zajló tevékenységek rendszere

38. A vallás adaptív szerepe

1.
2.
3.
4.
5.
6.
Hozzájárul a pro-szociális környezet
megerősítéséhez,
Legitimálja a hatalmat, és a hierarchiát, és
ezzel stabilizálja a közösséget,
Formálja, és erősíti a közösségi identitást,
Megkérdőjelezhetetlen magyarázatokat nyújt a
mindennapokon túlmutató kérdésekre,
Sikerrel kecsegtető módszert kínál a jövő
befolyásolására
Különleges élményt nyújt, és közben a
közösséggel való magas-szintű érzelmi
azonosulást idézi elő.

39. A másodlagos büntetés szerepe

40. A vallás – mint másodlagos ítélkező rendszer

A növekvő és differenciálódó közösségben az
együttműködési készség és a bizalom visszaesik.
Kényszer lesz a büntetés és a jutalmazás alkalmazása –
törvény és erkölcs
Kísérlet: az „evilági” büntetés és jutalom nem elég.
Fontos a „másodlagos ítélkezés (büntetés és jutalom):
nemcsak azt büntetem és jutalmazom aki valamit tesz,
vagy nem tesz, hanem aki ezt elnézi, vagy ehhez
megfelelően viszonyul.
A másodlagos ítélkezés: a túlvilágot bekapcsolom, és ez
biztosítja, hogy „mindenki megkapja ami neki jár”.
A vallás fontos eleme lesz az erkölcs, és a törvény
legitimálásának, megerősítésének

41. A vallás szabálykövetést támogató jellege (1)

1. Kísérlet (Dan Ariely .
UCLA – matematikai teszt: 20 egyszerű feladat, 20 percet kaptak,
oldjanak meg annyit amennyit tudnak, majd sorshúzás következett és
akik nyertek azok, minden helyes megoldásért 10 USD-t kaptak. De a
csoport egyik rész leadta a megoldást és a felügyelő ellenőrizte a
helyes megoldásokat, a mások csoportban önbevallás volt, majd
kidobták a lapot. A későbbi ellenőrzésnél kiderült, akiket ellenőriztek
ott az átlagos helyes megoldás 3.1 volt, míg ahol önellenőrzés ott 4.1
volt (33%-al magasabb) a helyes megoldás.
Később kis változás. Mielőtt a kísérlet elkezdődött volna a résztvevők
egyik csoportját arra kérték írják le milyen középiskolai könyveket
kellett elolvasniuk, a másik csoportot pedig arra, írjanak le a
Tízparancsolatból annyit, amennyire csak emlékeznek. Majd ezután
következett a kísérlet.
Az eredmények: Amikor a közép-iskolai könyvet felidézők csoportjában mint korábban - 4.1 volt a helyes válaszok aránya, a Tízparancsolatot
felidézőknél 3.1 vagyis egyáltalán nem csaltak.
Nem maga a Tízparancsolat a lényeges, hanem a erkölcsi mérce léte!!

42. A vallás szabálykövetést támogató jellege (2)

2. Kísérlet.
A szellemek ítélkező hatalmában való hit nagyon korán
megjelenik. Egy nemrég elvégzett kísérletben 5-6 és 8-9
évesek szabálykövető viselkedését vizsgálták. A gyermekek
egyik csoportjának azt mondták, a feladatok megoldását – az
általuk valóságosnak hitt - láthatatlan „Alice hercegnő”
ellenőrzi, másokat egy valóságos felnőtt, végül voltak, akiket
senki nem ellenőrzött.
Azok a gyermekek, akik hittek abban, hogy „Alice” – aki
láthatóan nincs jelen, de létezik és - láthatatlanul is ellenőrzi
őket, ez a hitük a valóságos felnőtt jelenlétéhez hasonlóan
visszatartotta őket a szabályszegéstől. Ezzel szemben a
„hitetlen” gyermekeknél efféle visszatartó hatást csak a felnőtt
jelenléte váltotta ki, annak hiányában áthágták a
játékszabályokat.

43. A vallás szabálykövetést támogató jellege (3)

3. Kísérlet.
A kísérletekben a résztvevőknek két ellentmondásos cselekményt
– egy eltulajdonított pénztárca és egy meghamisított
önéletrajz – kellett morálisan megítélniük. Véleményüket egy
papíron kellett írásban is kifejteni, és egy 9 fokozatú Lickertskálán elhelyezni a helyesség-helytelenség értékét.
Amikor a papírlapon, a skála felett, egy - a Baetson által is
használt - szem képe volt látható, a véleményt alkotók
szigorúbban ítélték el a tetteket, mint amikor „csupán” egy
virág.
Vagyis, az egyébként nem tudatosult kép számottevően
befolyásolta a viselkedést. Az eredmények úgy
interpretálhatók, hogy a hívőknek folyamatosan számolni kell
Istenük figyelő tekintetével. Azt, hogy ez ösztönszerűen, de
nagyon is valóságosan is befolyásolja a viselkedésüket .
(Bourrat, P. www.epjournal.net. 2010. 8(x) 1-11).

44. A vallás szabálykövetést támogató jellege (4)

4. Kísérlet.
A kutatók azt vizsgálták, befolyásolja-e a vallásos hit, a „nemfair” viselkedés láttán a büntetési hajlandóságot. A kísérletben
- amelyek során az un. előhangolási módszert alkalmazták - a
résztvevőket egy részét a tudatos észlelést el nem érő
mértékben „feltöltötték” vallási, másokat semleges tartalmú
üzenetekkel: a képernyőn az „Isten, jámborság, büntetés”
vagy ”hangok, traktor, karikatúra” szavak villantak fel.
Az eredmények azt mutatták: a vallási „befolyás” alatt álló
személyek nagyobb gyakorisággal, és jelentősebben voltak
hajlandó megbüntetni azt, aki eltért az elvárt viselkedéstől.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy - bár a
viselkedés alakulásában több pszichológiai hatás játszik közre
- meghatározó tényező a hívőknek az a beállítódása, hogy egy
„felsőbbrendű lény” folytonosan figyeli és szigorúan minősíti
cselekedeteiket.

45. A vallás, mint hatalom stabilizáló

Az intézményes vallás akkor jelenik meg, amikor
a közösségekben megjelennek az osztályok, az
állam.
Amikor fontossá válik a termelési és társadalmi
gyakorlat intézményes szervezése és irányítása
(mikor kezdjük a vetést, aratást, mikor
ünnepeljünk).
„Az istenek testesítették meg és képviselték a
szent tekintélyt, és fegyelmező erőt, amelyre
múlhatatlanul szükség volt az első
államtársadalmak kialakulásához” Don Cupitt

46. A vallás, mint közösségi identitást nyújtó eszköz

A közösség méretének növekedésével nő a
színesség, és a sokféleség, és ezzel arányban
csökken a – rokoni alapú - együttműködési
készség és szolidaritás.
Az ünnepeknek, a szimbólumoknak és a
rituáléknak közösségi identitás-erősítő hatása
van.
A vallás identitás-központtá válik. Így határozzák
meg magukat az emberek.
Különösen fontos lesz, amikor a birodalmak
kialakulnak, és a sokféleség tovább nő.

47. A vallás, mint bizonyosságot szolgáltató világmodell

Egyre több a hétköznapokon túlmutató ismeret (és
erre utaló kérdés) keletkezik,
Egyre több ismeretet kell átadni, és mint
szükségszerűt elfogadtatni (és még nincs sem
technika és tudomány)
Egyre több miért-re utaló kérdés keletkezik (a
közösség és a világ eredete, miért és hogyan
működnek a dolgok.
„Ha a filozófia és a tudományok a vallásból
születtek meg, az azért van így, mert a vallás
úgy kezdődött, hogy elvette a tudományok, és a
filozófia helyét.” Durkheim.

48. A vallás, mint általánosan alkalmazható sikert-technika

A vallás, mint általánosan alkalmazható sikerttechnika
Már az emberszabásúak világában kialakul az
„intencionális” beállítódás. A dolgoknak szándékokat
tulajdonítunk, függetlenül attól van-e ennek alapja, vagy
sem.
Ha az események mögött szándékos „ágens” van, akkor az
valamiképpen befolyásolható is. (Megjelenik a mágia).
Ez szüli az Isteneknek címzett kérdést: „Miért tetted ezt
velem?, illetve „Mit kell tennem, hogy ez megváltozzon?”
„Imádkozni, azt kérni, hogy a világegyetem törvényeit
helyezzék hatályon kívül egy arra bevallottan méltatlan
kérelmező érdekében.” Ambrose Bierce

49. A vallás, mint az életet megkönnyítő, és magas-szintű érzelmi elégedettséget kiváltó intézmény.

A vallás, mint az életet megkönnyítő, és magasszintű érzelmi elégedettséget kiváltó intézmény.
A vallásoknak kezdetektől fontos funkciója:
csökkenteni a létezéssel együtt-járó aggodalmakat,
szorongást, „feloldozni”, és magas-szintű érzelmi
örömet generálni.
Közös ünnep: közösségi rítusok, zene, tánc, és a
pszichikumot befolyásoló szerek
A vallás ezeket csatornába tereli és „kisajátítja”:
Az evilági lét sok problémáját elfogadtatja, azáltal,
hogy értelmet tulajdonít ezeknek,
Sajátos feladatokat lát el az egyén személyes
problémáinak megoldásában,
Gyakran intézményeket működtet, amelyek
társadalmi problémák megoldást szolgálják
(jótékonykodás, kórházak stb.)

50. A vallás jövője

A vallást erősítő tényezők:
Általános bizonytalanság, kiút-keresés,
Társadalmi együttműködés zavarai (a
globalizációból fakadóan),
Az identitás válsága (a globalizációból fakadóan)
A globális akkulturáció,
A globális problémák megjelenése, amelyben
gyakorlati útmutató kellene,
Globális problémák felerősödése, amelyek a
világ-vége hangulatot kiváltják,
Miközben egy sor probléma megoldódik, a
hogyan kell/érdemes élni, kérdésessé válik.

51. A vallás jövője

A vallás gyengítő tényezők:
A világot egyre jobban megismeri az ember, és
az érthetetlen jelenségekre választ képes adni,
A régi típusú bizonytalanság, és
kiszolgáltatottság enyhül, és jobban kiszámítható
lesz az élet,
A szegénység, és betegségek, amelyek valamikor
szenvedéssé tették az életet enyhülnek,
Az ember egyre inkább képes lesz saját jövőjét
formálni, saját kezébe venni önmaga, családja,
és közössége sorsát,
Az erkölcs, és a szabálykövetést részben
szabályok, részben a racionális belátás alapozza
meg.

52. 52. dia

A kálvinista ember-ember viszony
6
7
1., Engedelmeskedj szüleidnek!
2., Engedelmeskedj elöljáróidnak!
3., Engedelmeskedj a lelkipásztoroknak!
4., Szabadulj meg saját akaratodtól!
5., Csak azt tedd a másikkal amit szeretnél, hogy veled is tegyenek!
6., Tetteidben válj eggyé a társaiddal!
7., Ne öld meg és ne bántalmazd a társaidat!
8., Ne paráználkodjál!
9., Ne lopj, ne csalj!
10., Ne tégy hamis esküt!
11., Ne tégy hamis tanúbizonyságot!
12., Bocsáss meg az ellened vétkezőnek!
13., Fizesd az adót és tégy eleget minden civil kötelezettségednek!
14., Légy udvarias!
Adók és közmunkák komolyan vétele, és a hétköznapi munka
„megszentségesítése” a kálvinizmus új, egyéni eleme.

53. Az emberiség fejlődésének „mérföldkövei”

Eszközkészítés (220-170)
Spirituális modul
Testfestés (-100-70)
Spirituális modul
Tűz (-110-60)
Spirituális modul
Sírok (-70-50)
Egyéni vallás
Kereskedelem (-100-50)
Egyéni vallás
Szimbolikus tárgy (-90-60)
Egyéni vallás
Ruházat és anyagi kultúra (-75-40)
Egyéni vallás
Közös ünnepek (-60-30)
Szociális vallás
Ékszerek (-70-30)
Szociális vallás
Barlangrajzok (-35)
Szociális vallás
Kerámia (-30-20)
Szociális vallás
Nemesítés (-10-7)
Szociális vallás
Letelepedés (Falú és egyenlőtlenség) (-15-5)
Szociális vallás
Város (-5-3)
Intézményi vallás
Állam (osztályok kialakulása) (-4-2)
Intézményi vallás
Templom (-5-1)
Intézményi vallás

54. Mi a vallás? (2)

A vallás:
1.
2.
3.
4.
5.
szimbólum-rendszer, amely működése során
Az emberek hatékony, átfogó, és hosszú távra
érvényes beállítódását és motivációját idézi elő,
azáltal, hogy
Megfogalmazza a létezés koncepcióját, és a
társadalmi rend szabályait, és
Mindezeket a nyilvánvaló tényszerűség képével
ruházza fel, és ezáltal,
A beállítódás, és a motiváció egyedülállóan
valóságosnak tetszik

55. Mi a vallás (3)

A vallás:
(1)
(2)
(3)
(4)
A közösség „költséges” és nehezen cáfolható
elkötelezettsége,
A tényekkel nem igazolható és a logikának
ellenmondó természetfeletti lények létezésében,
Akiknek hatalmuk van az emberek felett, és
Akik megfelelő viselkedéssel és praktikákkal
befolyásolhatók az ember létezésével
összefüggő aggodalmaival ( halál, csalódások,
szerencsétlenségek) kapcsolatosan.

56. Mi a vallás? (4)

A vallás az egyéni hitből közösségi szintre
emelt, szervezett hit az emberfeletti, az
emberi életet meghatározó hatalmakban.
Tágabb értelemben egy vallás a hitelvek
és a vallásgyakorlatok összefüggő
rendszere, ami általában magyarázatot
nyújt a létező dolgok és az emberek
létrejöttére, létére, létezésük céljára.
Vallásosnak vagy hívőnek nevezzük az
embert, aki a vallás tanait igazságként,
valóságként elfogadja.

57. Az Oaxaca völgybeli és a Hawaii fejlődés lépései

Oaxaca völgybeli modell
A Hawaii fejlődés modell
1. Ad-hoc ünnepek
1. Letelepült életmód
2. Kukorica-termesztés
2. Egyszerű templom
3. Letelepedés, egyenlőtlenség
3. Kiemelkedő elit
4. Szervezett ünnepek
4. Adóztatás és kényszermunka
5. „Férfiak háza”
5. Öröklődő hatalom
6. Bekerített falú,
6. Hatalmi terjeszkedés
7. Öröklődő hatalmi elit
7. Nagyobb templom
8. Hatalmi terjeszkedés
8. Állam
9. Templom
9. Rituális kontroll a
termelésen
10. Állam
10. Központi templom
11. Kalendárium